Egy új élet kezdete – Mini Tiri első napja új birodalmában

Nos igen, ez a rémült kis csöppség a fotón én lennék, Mini Tiri, avagy a kis Füles Mókus, ahogy gazdim akkoriban hívott engem. Ezzel vette kezdetét egy maine coon titkos naplója, amelynek első lapja bepillantást nyújt egy kiscica lelkébe és egy új élet kezdetébe.

Ez a fénykép jelenti számomra új életem kezdetét és cica családommal töltött boldog kiscica hónapjaim lezárását. Aki még nem olvasta volna szomorú, átsírt első éjszakámat új otthonomban, az gazdim írása által betekintést nyerhet kiscica lelkem nagy bánatába.

Búcsú a cicacsaládomtól és legelső otthonomtól

Egy új élet kezdete sokszor nem fájdalommentes, szomorúan emlékeztem vissza a Tenyésztő Mamimnál töltött boldog hónapokra, a gondoskodásra és a sok szeretetre, amit Tőle kaptam, a boldog játékokra testvérkéimmel és természetesen a szépséges Anyukámmal eltöltött meghitt, boldog pillanatokra.

Az ezt követő hosszú úton csendben szomorkodtam cicahordozómban, nagyon hiányzott megszokott környezetem, nem értettem mi történik Velem, miért nem érezhetem az én drága, gondoskodó Anyukám közelségét és illatát.

Első éjszakám egy ismeretlen környezetben

Aztán egyszer csak megérkeztünk, az idegen, aki egyébként nagyon kedvesen beszélt Velem és éreztem, hogy sok szeretetet áraszt irányomban, kinyitotta hordozóm ajtaját és pedig bizonytalanul kilépdeltem belőle. Megismerkedtem almos dobozommal, aztán pedig pár bátortalan lépést követően gyorsan beslisszantam az ágy mögé, hogy aztán ott sírjam végig az egész éjszakát.

Felolvad a jég – egy új barátság kezdete

Mikor megvirradt az új nap én még mindig az ágy mögött voltam hatalmas bánatom tengerébe merülve. Egyszer csak a kedves idegen lengetni kezdett egy szép színes valamit előttem. Egy rövid idő elteltével nem tudtam neki ellenállni és kimerészkedtem az ágy mögül. A játékot követően a kedves óriás megsimogatott én pedig hagytam neki.

Majd elővett egy fura valamit (amit azóta is rendszeresen felém fordít, ha le szeretne fényképezni) és elkészítette Rólam ezt a fotót. A fényképet, amellyel kezdetét vette új életem, amelynek során a kedves óriásra már Gazdi Mamiként tekintek, az addig idegen helyre pedig már mint birodalmamra. Arra a helyre, ahol boldogan élem cica életem, ahol kis gazdimtól minden kényeztetést és szerető gondoskodást megkapok.

Napjainkban

És igen, a fotó elkészülte óta Mini Tiri gyorsan Tirussá, egy meseszép és fenséges maine coon kandúrrá cseperedett. Azonban az a játékos kiscica, aki akkor voltam gyakran előtör belőlem, főleg a gazdimmal való vidám játékok során.

Azonban régi otthonomtól sem szakadtam el teljesen. Tudom, hogy a távolból Adri, a Tenyésztő Mamim szükség esetén mindig segít hasznos tanácsaival gazdimnak. Ezúton szeretném megköszönni neki, hogy ilyen szerető Gazdit és jó kis otthont választott nekem. Most már tudom, hogy örökké úgysem maradhattam volna nála, mert 12 hetes kor után szinte minden kiscica sorsa az, hogy megtalálja jövőbeni álom otthonát.

Most pedig zárom soraimat. Ígérem Nektek, hogy ezen első, kicsit lelkizősebb napló bejegyzést követően igyekszem megcsillogtatni vidám, játékos és bohókás, sokszor kíváncsi és sokszor méltóságteljes énemet.