Egy új barátság kezdete – Ti’ramisu és Althena összeszoktatásának története – 2. rész

Az első hét végére úgy tűnt, hogy habár a macskák összeszoktatása néha nem egyszerű feladat, mégsem esélytelen. Lássuk, miként alakult közös történetünk második hete!

8. nap – 2023. július 21.

Pénteken már egész közel ettünk egymáshoz. Nem volt már fújás, morgás, talán csak egy kis miauzás. Még a keskeny folyosón is többször csendben mentünk el egymás mellett.

Théni már egyedül is lefoglalta magát játékkal, én pedig a közelből néztem őt. Egyre inkább kezdtem megkedvelni ezt a kis hercegnőt, még azt is megengedtem neki, hogy a kedvenc fotelemen pihengessen.

Odáig azért még nem merészkedtem, hogy együtt is játsszunk, de a Gazdinkkal külön-külön a kedvenc zizegős lasztimmal ismét egy nagyon jót játszottunk. Jókedvem kezdett visszatérni és ismét boldog ugrálásokkal játszottam az ágyon, mint tettem azt Théni érkezése előtt.

Továbbra is boldogan, zászlós farokkal mászkáltunk a lakásban… a béke és a harmónia visszatérni látszott otthonunkba. Thénike azóta is szereti bújóhelyeket, de ezek nélkül is jól elvan. Naplóm írásakor épp a terítő mögé rejtőzött, ahol a Gazdink alig találta meg.

9. nap – 2023. július 22.

Hajnalban már dorombolással kezdtem a napot. Théni viszonya a Gazdinkkal mind bizalmasabbá vált. Szombaton már kb. 15-20 percen át hízelgett neki és kérte a simit, miközben dorombolt.

Ezt azért tudom Nektek leírni ilyen pontosan, mert habár továbbra is szívesen voltam az erkélyen (egyébként is szeretek ott lenni), de annyira kíváncsi voltam, hogy mit csinálnak a Gazdiék, hogy körülbelül kétszer is megnéztem, tart-e még a kis hercegnő simizése.

A kis Gazdim azonban nagyon ügyel rá, hogy nehogy féltékenykedés legyen a dolog vége, egyformán mutatja ki felénk a szeretetét, ezért mindezek után megjelent az erkélyen, az ölébe kapott és én is kaptam egy kis szeretet energiát.

És képzeljétek csak el! Napközben már mindketten az ágyon voltunk egy rövid ideig. A gazdink elővette nekem kedvenc levadászós játékomat, a kis vadászgörényt. Amikor Théni is elkezdett vele játszani elmentem az ágyról (azóta is ilyen rendes vagyok, hagyom játszani a játékaimmal).

Majd nap közben megtörtént az újabb varázslat. Thénike ebéd után ismét a terítő alatt pihizett, miközben kilógott egyik fehér kis hómancsa. Én pedig, a kis királyfi odamentem és finoman hozzáérintettem az enyémet. Théni, aki eddig a bátrabbnak mutatta magát most visszahúzta hófehér mancsát, én azonban továbbra is kíváncsian szimatoltam ott még egy jó ideig.

10. nap – 2023. július 23.

Vasárnap Thénike még közelebb engedte magához a Gazdinkat, most már közel fél óráig is engedte magát simogatni, sőt kérte a simit hangos dorombolás közepette.

11. nap – 2023. július 24.

Hétfőn már nem történt semmi szokatlan dolog azon kívül, hogy Théni ismét meglátogatta a konyhaablak párkányát. Okos cica lévén azonban megértette a „Nem” szót és azóta nem ugrik fel oda.

Békésen pihengettem a kanapé tetején és közben néztem, ahogy Théni az alatta lévő ülőrészen játszik a vadászgörénnyel.

12. nap – 2023. július 25.

Kedden már nagyon jól elvagyunk egymás közelében is. Sőt, egyre inkább kezdett felébredni bennem a kíváncsiság és elkezdtem érdeklődni a kis hercegnő iránt. Eddigre már világossá vált számomra, hogy nem akar bántani, barátságos, kedves teremtésnek mutatta magát.

13. nap – 2023. július 26.

Elérkezett egy újabb mérföldkő az életünkben. Kiderült, hogy Thénivel van egy közös ellenségünk… ez pedig a porszívónak nevezett hangos valami. Eddig, mivel így is nagy stressz ért nem vette elő a Gazdink Théni megérkezése óta, most azonban azt mondta, muszáj kiporszívóznia. Amikor porszívózás után kinézett az erkélyre mindkettőnket ott talált a kedvenc komódomon.

Ezt követően elérkezett a közös reggeli ideje az erkélyen. Napközben is mindinkább egyre közelebb pihengettünk egymáshoz a nappaliban.

14. nap – 2023. július 27.

Ismét elérkeztünk egy újabb csütörtöki naphoz, amely azt jelentette, hogy Thénus már két hete együtt él velünk. Ennek örömére hajnali 5 óra előtt pár perccel megtörtént az első közös játék.. a cica fogócska… én kergettem Thénit, de nem volt semmi vita köztünk. (Azóta ez többször is megtörténik, hol egyikünk kergeti a másikat, hol pedig fordítva.)

Egyre inkább érdeklődtem, Théni közelébe szerettem volna férkőzni. És megszimatoltam Thénike nóziját.

Thénike 9:47-kor a Gazdi ölébe ugrott hízelegni, 9:55-től ezt az asztalra ugorva folytatta. Azóta is imád ott lenni, miközben a Gazdink ott dolgozik. Jómagam kis királyfi, valamint Őfelsége mivoltomat kihangsúlyozva „megvető pillantásokkal” néztem a történteket. Szerintem egy macskának legyen tartása… nem kell túlzásba vinni a hízelgést… Ezt követően tovább folytattam pihizésemet a közelükben.

Miközben a Gazdink Thénit tanította a poharas juti falat trükkre, odamentem és megmutattam neki, hogyan is kell ezt profin csinálni. Jó szándékomat kifejezésre juttatva igazi kedves, jól nevelt maine coonként átengedtem neki a kedvenc jutalom falatomat. Théni kedvességemet viszonozva a snackball újratöltésekor kieső falatokat meghagyta nekem.

És ezzel a nappal kezdetét vette egy új barátság. Befogadtam Thénit és ő is elfogadott engem, illetve a Gazdinkkal is nagyon jól megértik egymást. Három fősre bővült, tehát kis családunk.

Bár naplóbejegyzéseim ezt követően megritkultak, ami a kettőnk viszonyának további alakulását illeti, de nem kell megijednetek… sőt… az igazi móka és kacagás csak most fogja igazán kezdetét venni.