Blogoljunk? – A titkos napló írásának kezdete

Titkos naplóm most induló naplóbejegyzés sorozatában visszatekintek az elmúlt évek humoros pillanataira.

A sok-sok fotót, amelyek akkoriban készültek rólam, saját vicces kommentjeimmel egészítem ki Nektek!

Kezdetként repüljünk vissza az időben 2020. március 19-ig, amikor is az én kis Gazdim elhatározta, hogy blogot fog írni, amihez rengeteg fotót, köztük pillanatképeket készített Rólam.

Akkoriban is imádtam játszani, főleg a lasztik voltak a kedvenceim (folyamatosan változik a kedvenc macskajátékaim listája).

Sokat szundiztam az ágyikónkon, miközben Gazdim olvasott (és persze, mint később kiderült, engem fényképezett). Ilyenkor gyakorta különböző jógapózokat produkáltam (ez a szokásos néha még ma is megfigyelhető).

Ekkor már 2 éves múltam és 1 éve éltem együtt az én szeretett Gazdimmal.

2020. március 19.

Na, csak hogy Gazdi Maminak is legyen egy jó napja… egyébként nem tudom miért nyaggat mindig, hogy üljek, amikor a kezében vannak azok a fura ketyerék… a nagyobb kattog is mindig… és olyankor nagyon örül, ha közben rá is nézek… azt mondja, ilyenkor vagyok a legszebb… Bár egyébként mindig dicsér milyen gyönyörű vagyok… nem értem, miért nagy szám, hogy ülök, amikor kattog ezekkel a kütyökkel? De, ha már ennyire szeretné… úgyis én vagyok a ház ura… És teljesítettem a kívánságát, hadd örüljön.

Természetesen most sem lett teljes az öröme, ilyenkor nagyon kritikus tud lenni. Szerintem nagyon jó kis kép lett ez Rólam, ő azonban azt mondta, a háttér nem az igazi.

Miért csodálkozol ennyire? Nem láttál még jógázó macskát?

A jógázva pihenés különleges „cica-tudomány”. Ezzel még a későbbiekben is fogtok találkozni.

Időmegtakarítás cica módra: Látjátok? Én szundizás közben is tudok jógázni.